Európai mozgalom a nemzeti régiók védelmében
Citizens initiative for national regions
EU jogszabályt a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért!
A polgári kezdeményezés sikeres.
Benyújtva az Európai Bizottság elé.

A június 25-i meghallgatás során ötször kaptunk alkalmat arra, hogy egy összefüggő szöveget adjunk elő. Az első a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés általános ismertetése volt. A másik kettő a két párbeszédpanel bevezetője, és mindkét párbeszédpanel végén megkaptuk a lehetőséget, hogy a feltett kérdésekre válaszoljunk, illetve reagáljunk a hozzászólásokra. Alább az első három szöveg olvasható.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok!

Megtisztelő a pillanat, amikor önök előtt a Székely Nemzeti Tanács sikeres európai polgári kezdeményezését ismertethetem.

1952-ben, Románia földrajzi középpontjában születtem egy magyar anyanyelvű, magyar kultúrájú közösségben, akiket székelyként ismer a világ hosszú századok óta. Sok sorstársammal átéltem a nemzeti kisebbségi sorsot is. Ennek része volt gyermek- és ifjúkoromban, hogy szülőföldemen nem voltak munkahelyek, az emberek otthonaiktól távol, akár száz kilométerekre utaztak, hogy ácsként vagy kőművesként munkát vállaljanak, ha pedig tovább tanultak, akkor felkészültségnek megfelelő intézmény vagy vállalat nem volt a közelükben, és ezért el kellett költözniük. Szüleim és nagyszüleim között része volt a mindennapos beszélgetésnek a gazdasági alulfejlettsége a régiónak, a mesterségesen előidézett elszegényedés és a népesség fogyása. Szinte egyetlen kohéziós erőként, amely képes volt még valamennyire összetartani a közösséget a közösen használt anyanyelv és a megmaradt kulturális intézmények, iskolák, templomok, könyvtárak voltak. Érthető, hogy a későbbiekben felfigyeltem a nemzetközi jog azon dokumentumaira, amely a világ és ezen belül Európa kisebbségi közösségeivel foglalkoznak.  

Az Európai Unió minden egyes tagállama egyben tagja az Európa Tanácsnak, így az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságában bizonyára minden képviselő ismeri az Európa Tanács 1811/2007-es számú Régiósítás Európában című ajánlását. Ez az ajánlás 6. cikkelyében megjegyzi:

“…legtöbb tagállamban olyan közösségek léteznek, amelyek erős kulturális, politikai és történelmi identitással rendelkeznek, és amelyek nem csupán régiók, hanem népek és társadalmak, ugyanakkor szembetűnő kollektív önazonossággal rendelkeznek, attól függetlenül, hogy régióként, nemzetiségként, országként határozzák meg őket, ám nem alkották meg önálló államukat.”

Egy ilyen régióból érkeztem én is, és a meghallgatás után ebbe a régióba, Székelyföldre fogok hazatérni, Románia kellős közepébe. 

Az a felismerés, hogy a Székelyföldhöz hasonló európai régiók gazdasági helyzete, az ott élő emberek mindennapjai nagyon sok kérdésben azonosak, arra indított, hogy egy európai polgári kezdeményezéssel fogjuk össze ezeket az uniós polgárokat és keressünk megoldást a közös kihívásokra. Olaszországi látogatásunk során dél-tiroli barátaink számoltak be történelmükről, és arról a gazdasági csodáról, amit az autonómia jelentett Dél-tirol számára. Tanulságos volt számunkra a dél-tiroli regionális kormány turizmust fejlesztő politikája, amely az alpesi falvakat képes volt magas szintű turisztikai szolgáltatóközpontokká emelni és ezzel a távoli tájakon munkát kereső fiataljaikat haza tudták hívni a szülőföldjükre.
A mi sorsunk, a mi szülőföldünk gazdasága, jövője, bármely részén is legyen az Európai Uniónak, európai ügy.

2013. június 18-án terjesztettük a polgári kezdeményezést az Európai Bizottság elé. Rövid időn belül arról tájékoztatott az Európai Bizottság, hogy az általunk benyújtott kezdeményezés kívül esik azon a hatáskörén, hogy uniós jogi aktust terjesszen elő. Ezt a döntést mi megtámadtuk az Európai Unió Bíróságán. Hat évi jogi küzdelem után, a másodfokú eljárásban az Európai Unió Bírósága nekünk adott igazat. Ezzel a lépéssel nem csak a nemzeti régiók ügyét védtük meg, hanem az európai polgári kezdeményezés intézményét is. Innen mondok köszönetet a Breton Kulturális Intézetnek, a Baszk Nemzeti Pártnak, a romániai Kovászna Megye Tanácsának, a szlovákiai Debrőd község önkormányzatának és természetesen Magyarország Kormányának, hogy megértették a kérdés súlyát és mellénk álltak ebben a küzdelemben. A 2019-ben meghozott ítélet nem csak jogi győzelem volt, hanem történelmi eredmény, európai polgári siker.

A polgári kezdeményezés szervezőinek mindvégig az volt a meggyőződése, hogy az esetleges feszültségek az államok és a területükön lévő kisebbségi közösségek között uniós eszközökkel megelőzhetőek, vagy ha már léteznek, enyhíthetőek, és a kezdeményezés sikere az unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját erősíti meg.

A kezdeményezés középpontjában azok az európai régiók állnak, amelyeket nemzeti, kulturális, nyelvi, vallási sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Amennyiben a kohéziós politika nem szentel kiemelt figyelmet ezeknek a régióknak, akkor az egykor erős, regionális identitású közösségek csendben eltűnnek a térképről - nem látványosan, hanem statisztikai végzetszerűséggel. Ez a strukturális demográfiai kihívás nem egyéni döntések következménye - ahogy sokan állítják -, hanem szerkezeti hátrány, amit uniós szintű közpolitikával lehet és kell kezelni. 
Szeretném egy egyszerű példával szemléltetni a kohéziós politika felelősségét a nemzeti régiók jövőjében. Ennek a felelősségnek az a lényege, hogy a kohéziós politikának a élet három vetületére kell összpontosítania, nem véletlen, hogy a megnevezése is gazdasági, társadalmi és területi kohézió. Egy régió vagy egy ország fejlődése akkor harmonikus, amikor egymást erősítik és nem egymást gyengítik az ezekből fakadó hatások. A nyelv és a kultúra mintegy centrális erőtér összetartja a társadalmat, de számtalanszor bebizonyosodott, hogy nem annyira erős, hogy egy gazdasági válság ellenére együtt tudja tartani a közösséget. Az Isztriai-félszigeten élt egy közösség, az isztrorománok, és a '70-es évekbeli gazdasági válság szórta szét őket a nagyvilágba, és törölte le Európa térképéről ezt a közösséget. Európa veszélyeztetett nyelveivel, amelyek nagyon nagy számban vannak, hasonló a helyzet: nem elég a kultúra, a nyelv kohéziós ereje, hogy ellenálljon egy nem jól szabályozott gazdasági fejlődés széttartó hatásának. Örültünk volna, hogyha az Európa Unió kohéziós politikájáról szóló 9. jelentés, de akár a korábbiak is foglalkoztak volna ezzel a kérdéssel. Csak bízni tudunk benne, hogy van annyi tudás és akarat az Európai Bizottság szakmai csoportjában, hogy a 10. jelentésben ki tud térni erre.

Ahhoz, hogy elérjük a kohéziós politika javulását ezekben a régiókban, az Európai Uniónak meg kell határoznia e területeket, felhasználva a nemzetközi jog létező dokumentumait, kiemelten azokat, amelyeket az Európai Unió tagállamai külön-külön is elfogadtak. A meghatározás alapján el kell készíteni régiók jegyzékét, amely a tagállamok együttműködése alapján jöhet létre, és azok szolidaritására épül. 

A szervezők szándéka az volt, hogy e polgári kezdeményezés sikeréért nem csak az érintett régiókat kell mozgósítani, hanem minden olyan polgárát az uniónak, aki értékeli az unió demokratikus alapelveit, és egy jobban működő, színes és harmonikusan fejlődő Európa megteremtésében érdekelt. Erre a mozgósításra a legjobb időszak az aláírások összegyűjtésének ideje lett volna, amely rendkívüli módon két évet tartott, és a világjárvány idejére esett. Négy fal közé zárva a közösségi médián keresztül értük el a potenciális támogatókat. A személyes konzultáció sok érintett közösséggel elmaradt akkor. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert nem kizárólag a szervezők joga a nemzeti régiók jövőjéről javaslatot tenni. Mi szeretnénk teret hagyni más népeknek, nemzeti közösségeknek és a szárazföldi Európa más kulturális szigeteinek, hogy bekapcsolódjanak a jogalkotási folyamatba, amennyiben az Európai Bizottság úgy dönt, hogy jogi aktust kezdeményéz a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért megnevezésű polgári kezdeményezés alapján. 

Köszönöm, hogy meghallgattak.

I. Panel

Az etnikai kisebbségi régiók kulturális és nyelvi sajátosságainak megőrzése az EU-ban

Az általános bevezetőben vázoltuk a nemzeti régiók láthatatlanságának problémáját és annak következményeit. Most pedig rátérünk kezdeményezésünk egyik legfontosabb pillérére: a kulturális és nyelvi sajátosságú régiók jövőjére.

A polgári kezdeményezésünk az I. panel címébe foglalt célt így fogalmazza meg:

Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

Mit fejez ki ez a cél? Legalább négy dolgot:

  1. Az identitasalapú régióknak van egy sajátos státusa, amely az objektív valóságból fakad: ezek nem pusztán földrajzi, hanem nyelvi és kulturális közösségek is.
  2. A kohéziós politika jelenlegi hiányosságát: Eddig ezek a régiók nem kaptak specifikus figyelmet. A kohéziós politikáról szóló, háromszázötven oldalas jelentés meg sem említi őket.
  3. Politikai irányváltás szükségességét: Az európai polgári kezdeményezés arra kéri az EU-t, hogy ne csak gazdasági mutatók, hanem kulturális különbözőségek mentén is tervezzen fejlesztést.
  4. A közösségek méltóságát és jogait: Közvetetten, de világosan benne van az önazonosság megőrzéséhez való jog elismerése.

A kulturális sokszínűség megőrzése nem csak közösségi igény, hanem uniós alapérték is – a Lisszaboni Szerződés szerint az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását és gazdag kulturális örökségét.

A kötelező információk között fontos rész a Bizottságot a javaslat beterjesztésére felhívó, javasolt polgári kezdeményezés céljainak meghatározása.

Mi, szervezők ezt így fogalmaztak meg: A fentiekben jelzett régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg. Ehhez biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU-alaphoz, forráshoz, programhoz, meg kell teremteni a garanciákat sajátosságaik fenntartásához, a megfelelő gazdasági fejlődéshez, hogy az Unió átfogó, harmonikus fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége is fennmaradjon.

Ez kifejezetten az Unió kohéziós politikajára vonatkozik, és számításba veszi akár azokat a spontán folyamatokat, amely kíserheti a gazdasági fejlődés dinamikáját.

Kiindulópontunk: az EUMSZ 174. cikke.
Ez a cikk az Unió kohéziós politikájának alkotmányos alapja, amely három pillérre épül:

  1. Gazdasági kohézió – a fejlettségi különbségek csökkentése.
  2. Társadalmi kohézió – társadalmi leszakadás megakadályozása.
  3. Területi kohézió – különösen a hátrányos helyzetű régiók támogatása.

Fontos megérteni azt, hogy hogyan illesztettük a kezdeményezésünket az EOMSZ 174. cikkelyébe. Erre lehetőséget adott a hátrányos helyzetű régiók példálózó (exemplifikatív) felsorolása. Az idézett cikk nem zárt - exhausztív -  felsorolást tartalmaz. Tehát nem csak a hegyvidék, a sziget, a határvidék lehet strukturális hátrányban — hanem minden olyan régió, amelyet állandó és súlyos akadály korlátoz a fejlődésben.

A kulturális és nyelvi sajátosságokkal rendelkező közösségek is ilyen régiókat alkotnak, hiszen:
- állandó nyomás alatt állnak az asszimiláció, marginalizáció vagy erőforrás-megvonás révén,
- nincs önalló, saját tagállamuk, amely védelmet biztosítana nekik (ellentétben pl. a franciák, lengyelek stb. többségi nemzeteivel),
- intézményesített figyelem hiányában vannak a kohéziós politikában — így láthatatlan régióként léteznek az EU térképén, és ilyenmódon kiszolgáltatottabbak még azoknak a spontán folyamatoknak is, amelyeknek csak mellékhatása egy-egy regionális identitás eltörlése.

Következtetésünk az volt, hogy az európai valóság részeként, ha felismerünk egy új besorolási hátrányt, akkor ebből következik egy új típusú szemlélete a kohéziós politikának.

Ez azt jelenti, hogy az etnikai, nyelvi, kulturális sajátosságú régiók nem természeti vagy földrajzi, hanem strukturális-demográfiai hátrányban vannak.

Az ilyen régiókban élő polgárok gyakran érzik úgy, hogy nincsenek jelen az európai térképen – holott épp ők azok, akik évszázadok óta alakítják azt.

És mivel a 174. cikk nyitott a kiegészítésre, jogilag is megalapozott a követelés, hogy ezek a régiók külön figyelmet kapjanak a jövő kohéziós politikájában.

Emlékeztetni szeretnénk az EUMSZ 175. cikkére is, amely kimondja, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket tehet a 174. cikk maradéktalan érvényesítésére. Azaz az út is adott: a rendes jogalkotási eljárás keretén belül kiegészíthető a hátrányos helyzetű régiók felsorolása.

Ez a kérdés túlmutat a kisebbségi jogokon: az európai demokrácia, a régiók önazonossága és az Unió belső kohéziója is azon múlik, hogy képesek vagyunk-e láthatóvá tenni és megbecsülni ezeket a közösségeket, elfogadni ezeknek a régióknak a szellemi-kulturális örökségét, és segíteni a fenntarthatóságukat.

II. Panel
Specifikus kihívások kezelése a kohéziós politika beruházásain keresztül

A nemzeti kisebbségi régiókban mit lehet specifikus kihívásnak nevezni? A kihívás maga a demográfiai elmosódás, ami egyenlő az asszimilációval és identitásvesztéssel. Fontos hangsúlyozni, hogy ha e régiók hátrányos helyzetéről beszélünk, akkor nem „identitásbeli” hátrányról van szó, hanem demográfiairól, amely identitásbeli következményekhez vezet. Ennek kiváltó okai a gazdasági gyengeség, ami egyet jelent a megélhetés és a perspektíva hiányával. Ha ezeket részletezzük, akkor beszélni kell a periférikus elhelyezkedésről (határrégiók, nehéz megközelíthetőség), alacsony nemzeti összetermék/fő, folyamatos elvándorlás, és a fiatalok elköltözése miatt széthuló nyelvi–kulturális közösség.

A beáramló többségi népesség és a vegyes házasságok következtében a közösség saját nyelve és kultúra elhalványul.

Ezekben a régiókban nincs állami eszközrendszer, nem tudják „hazavonzani” a régióból gazdasági okokból elvándorolt népességet. Szólni kell a megkülönböztetésről a nyelvi vagy kulturális különállás miatt. Szólni kell az intézményi háttér hiányáról, így az anyanyelvi felsőoktatás hiányáról, az alulreprezentáltság a döntéshozatalban.

E közösségek nem részesülnek közvetlenül célzott támogatási programokból, akohéziós politikai források nem jutnak el hozzájuk arányosan, nem férnek hozzá „kapacitásépítő” lehetőségekhez (civil szervezetek fejlesztése, önkormányzati képzés stb.)

Szeretném felidézni az Európai Unió kohéziós politikájának egyik alapelvét, a „place-based approach”, vagyis a helyspecifikus megközelítés elvét. Ez az elv kimondja, hogy a különböző térségek kihívásaira nem létezik egységes megoldás – a fejlesztéseknek minden régió sajátosságaihoz kell igazodniuk. Ez egy jó elv, amit azonban ma gyakran csak fizikai vagy gazdasági adottságokra alkalmaznak.
Mi úgy gondoljuk, hogy a „hely specifikuma” nemcsak a domborzat, az elérhetőség vagy az iparszerkezet kérdése — hanem az is, hogy milyen nyelvet beszélnek ott az emberek, milyen kulturális hagyományokat ápolnak, és hogyan élik meg önazonosságukat. Ha ezt a szempontot integráljuk a kohéziós politikába, akkor szövetségeseket is találunk: azokban, akik komolyan gondolják a helyalapú szemléletet.

A nemzeti kisebbségi régiók kihívásainak kezelése a kohéziós eszközökkel megelőzheti vagy csökkentheti azokat a társadalmi, politikai feszültségeket, amelyek több esetben léteznek a régió lakói és az állam többségi népessége között. A gazdasági fejlődés egy olyan érdek, amely pozitív energiákat szabadíthat fel a régióban, és ez hasznos az államnak is és végső soron hasznos egész Európának.

2025. június 25.

• nationalregions.eu • nemzetiregiok.eu • regiuninationale.ro • nationaleregionen.eu • regionsnacionals.eu • regionesnacionales.eu • regionynarodowe.eu • regionsnationales.eu • aberrieskualdea.eu • nationaleregios.eu •
• European Citizens' Initiative • Europako Hiritarren Ekimena • Европейска гражданска инициатива • Evropská občanská iniciativa • De europæiske borgerinitiativ • Euroopa kodanikualgatus • Eurooppalainen kansalaisaloite • L'initiative citoyenne européenne • Iniciativa dos cidadáns europeos • Πρωτοβουλία των Ευρωπαίων Πολιτών • Europees Burgerinitiatief • Europska Građanske inicijative • Tionscnamh Eorpach na Saorámach • Evrópskra ríkisborgara Initiative • Iniciativa Ciutadana Europea • Europejska Inicjatywa Obywatelska • Eiropas pilsoņu iniciatīva • Eiropas pilsoņu iniciatīva • Inizjattiva taċ-Ċittadini Ewropej • Európai polgári kezdeményezés • Europäische Bürgerinitiative • Iniziativa dei cittadini europei • Европейская гражданская инициатива • *Iniciativa dos Cidadãos Europeus • Iniciativa Ciudadana Europea • Iniţiativa cetăţenească europeană • Europeiska medborgarinitiativet • Európska občianska iniciatíva • Evropska državljanska pobuda • Avrupa Vatandaş Girişimi • Menter Dinasyddion Ewropeaidd •

Partnerek

  • Székely Nemzeti Tanács
    logo sznt
  • Euzko Alderdi Jeltzalea
    eaj pnv
  • Assemblea Nacional Catalana
    assemblea
  • Junts
    junts
  • Katalán Köztársaság Tanácsa
    Consel per la Republica Catalana
  • Plataforma per la Llengua
    Vlaamse
  • Conradh na Gaeilge
    Conradh na Gaeilge
  • Vlaamse Volksbeweging
    Vlaamse

  • Compromiso por Galicia
    Compromiso por Galicia
  • Európai Szabad Szövetség
    European Free Aliance
  • Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója
    FUEN
  • Európai Nyelvi Egyenjogúsági Központ
    European Language Equality Network
  • Európai Polgárok
    Nemzetközi Bizottsága
    International Commission of European Citizens
  • Magyar Polgári Párt
    Hunagrian Civic Party
  • Erdélyi Magyar
    Nemzeti Tanács
    Hungarian National Council of Transylvania

  • Transylvanian Hungarian
    Peoples Party
    Transylvanian Hungarian Peoples Party
  • Romániai Magyar
    Demokrata Szövetség
    Democratic Alliance of Hungarians in Romania
  • Magyar Közösség Pártja
    Party of Hungarian Community
  • Magyar
    Kereszténydemokrata
    Szövetség
    Hungarian Christian Democratic Alliance
  • Initiative der kulturellen
    Autonomie Schlesiens e.V. (IkAS)
    Initiative der kulturellen Autonomie Schlesiens e.V. (IkAS
  • Budapest önkormányzata
  • Gyergyószentmiklós
    önkormányzata
  • Csíkszereda önkormányzata
  • Sepsiszentgyörgy önkormányzata
  • Vác önkormányzata
  • Társaság a Kárpátmedencei Magyarságért
  • Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége
    logo bszosz
  • Székelyföldért Társaság
  • Kézdivásárhely önkormányzata
  • Farkaslaka önkormányzata
  • Kerepes önkormányzata
  • Törökbálint önkormányzata
  • Rákóczi Szövetség
  • Csíkpálfalva önkormányzata
  • Eger önkormányzata


  • Budapest, XV. kerület önkormányzata
  • Hódmezővásárhely önkormányzata
  • Székelyderzs önkormányzata
  • Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés
  • Sepsireform egyesület
  • Kápolnásfalu önkormányzata
  • Szentegyháza önkormányzata
  • Érd önkormányzata
  • Erdélyi Körök Országos Szövetsége
  • Szentendre önkormányzata
  • Erdélyi Magyarságért Egyesületet
  • Magyar Polgári Kör Polgári Társulás
  • Civilek Háromszékért Szövetség
  • Eudoxia 20 Alapítvány
  • Mány önkormányzata
  • Székesfehérvár önkormányzata
  • Makfalva önkormányzata
  • Erdélyi Családszervezetek Szövetsége
  • Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület
  • Magyar Vár Alapítvány
  • Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata
  • FONTOS VAGY!© mozgalom
  • Zebegény önkormányzata
  • Vargyas önkormányzata
  • Devecser önkormányzata
  • Uzon önkormányzata
  • Békés önkormányzata
  • Szudétanémetek Országos Szövetsége
  • Újkígyós önkormányzata
  • Kaposvár önkormányzata
  • Dévaványa önkormányzata
  • Püspökladány önkormányzata
  • Hunnia Baráti Kör
  • Nagykanizsa önkormányzata
  • Dunaújváros önkormányzata
  • Enying önkormányzata
  • Kisláng község önkormányzata
  • Pusztaszabolcs önkormányzata
  • Dunaszerdahely Önkormányzata
  • Újpest önkormányzata
  • Dunakeszi önkormányzata
  • Tata önkormányzata
  • Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
  • Magyarország Barátai Alapítvány
    logo mba
  • Csongrád Megye Önkormányzata
    Csongrád Önkormányzata
  • Széchenyi Társaság Budapest
    Szécsenyi Társaság Budapest
  • Terézváros Önkormányzata
    Terézváros Önkormányzata
Design & Development: Digital Studio