2013. VII. 25.

Izsák Balázs és Dabis Attila részére

Tárgy: A javasolt polgári kezdeményezés bejegyzésére vonatkozó kérésük
A javasolt polgári kezdeményezés címe: "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért"
Bejegyzés kérelmezésének dátuma: 2013.VI.18. Európai Bizottság
Fõtitkárság
Brüsszel, 2013.VII.25.
C(2013) 4975 végleges

Tisztelt szervezők!

Hivatkozom a 2013. június 18.-án benyújtott, a "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéjért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" című, javasolt polgári kezdeményezés bejegyzésére vonatkozó kérésükre.

Ahogy azt az Európai Parlament és Tanács 2011. február 16.-án kiadott, a polgári kezdeményezésről szóló rendeletének 4 (2). cikke is kimondja, a Bizottság a szükséges információk átvétele után, két hónapon belül bejegyzi a javasolt polgári kezdeményezést, ha a következő feltételek teljesülnek:

1. megalakult a polgári bizottság és a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölték a kapcsolattartó személyeket;
2. a javasolt polgári kezdeményezés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be;
3. a javasolt polgári kezdeményezés nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű; és
4. a javasolt polgári kezdeményezés nem nyilvánvalóan ellentétes az Uniónak az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeivel.

A Bizottság megvizsgálta a javasolt polgári kezdeményezést, azt megállapítandó, hogy megfelel-e a fent említett rendeletbe foglalt feltételeknek.

Sajnálattal közöljük önökkel, hogy a vizsgálat alapján a Bizottság elutasítja a javasolt kezdeményezés bejegyzését, azért, mert nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

A Szerzõdések önök által jogalapként megjelölt elõírásainak, illetve minden más lehetséges jogalapoknak a megvizsgálása vezetett erre a konklúzióra.

A javasolt kezdeményezés fő célja, hogy biztosítsa a régiók egyenlőségét és a regionális kultúrák fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva azokra a régiókra, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális vallási vagy nyelvi jellegzetességek különböztetnek meg a környező régióktól. A javaslat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2 és 3 valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153, 167, 170, 174, 176, 177 és 178. cikkeit nevezi meg a kezdeményezés lehetséges jogi alapjaiként.

Ennek a célnak az elérése érdekében, ahogy az a bejegyzési kérelemben és a háttérdokumentumban le van írva, önök azt javasolják, hogy a kért jogszabály, három pontos előírást tartalmazzon, nevezetesen:

1. annak biztosítását, hogy a tagállamok teljes mértékben teljesítsék a nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi kötelezettség-vállalásaikat,
2. a nemzeti régiók fogalmának meghatározását, mint olyan régiók, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális vallási vagy nyelvi jellegzetességek különböztetnek meg a környező régióktól,
3. a nemzeti régiók névszerinti azonosítását, figyelembe véve a "nemzeti régió" fogalom meghatározásának fent felsorolt kritériumait, illetve az érintett közösségek akaratát.

Ami az első pontot illeti, sem az Európai Unióról szóló szerződés, sem az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem kínál jogi alapot egy olyan jogszabály elfogadására, amely biztosítaná, hogy a tagállamok a nemzeti kisebbségekre vonatkozó vállalt kötelezettségeiket betartsák.

Az önök kérése szerint a második és harmadik pontokra azért van szükség, hogy az érintett régiók kiemelt figyelmet kapjanak az EU kohéziós politikájának keretében. Azonban minden, a kohéziós politika keretében elfogadott intézkedés, amelynek jogalapja az EUMSZ 177. és 178. cikke, arra korlátozódik, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót erősítse, ahogyan azt a 174. cikk említi. A nemzeti kisebbségek helyzetének javítása nem érthető úgy, mintha az segítene csökkenteni a "régiók közti fejlődési egyenlőtlenségeket", és egyes régiók elmaradottságát, ahogy azt az EUMSZ 174 (2). cikke meghatározza. Ebben a tekintetben kimerítő az EUMSZ 174 (3). cikke által meghatározott "hátrányok" felsorolása, melyek alapján egy régiót kötelező módon "kiemelt figyelemmel" kell kezelni. Ennél fogva, az EUMSZ 174, 176, 177, és 178-as cikkei nem szolgálhatnak a javasolt jogszabály jogi alapjául.

Függetlenül a működési területüktől (tehát ebbe a kohéziós politika területe is beleértendő), az Unió intézményei kötelesek tiszteletben tartani a "kulturális és nyelvi sokszínűséget" (EUSZ 3 (3). cikk) és tartózkodni a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésétől. (Charta 21 (2). cikke). Viszont ezen előírások az intézmények semmilyen cselekvésének nem szolgáltatnak jogi alapot.

Ugyanakkor az EUSZ 2. cikke nem lehet egy törvénykezdeményezés jogi alapja. A 153, 167, és 170. cikkek sem lehetnek a javasolt jogszabály jogi alapjai, mivel ez nem járulna hozzá az azokban rögzített politikák célkitűzéseinek a megvalósulásához.

Következtetésképpen, a Bizottság úgy véli, hogy a szerződésekben semmilyen jogi alapja nincsen egy, az önök által elképzelt tartalommal rendelkező jogi aktusnak.

Ezen okokból az önök által javasolt polgári kezdeményezés nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

Amennyiben ezen döntés ellen fellebbezni szeretnének, felhívjuk figyelmüket a következő jogorvoslati lehetőségekre:

- a Bíróság elé vihetik az ügyet, figyelembe véve az EUMSZ 263. cikkében megjelölt feltételeket, vagy

- amennyiben a javaslatuk téves kezelése miatt szeretnének panaszt tenni, írjanak az európai Ombudsmannak, figyelembe véve az EUMSZ 228. cikkében megjelölt feltételeket.

Tájékoztatom, hogy ezen levelet közzétesszük a Bizottságnak a polgári kezdeményezésekre vonatkozó információkat tartalmazó honlapján, annak érdekében, hogy a fenti döntésről mindenkit átlátható módon tájékoztassunk.

Tisztelettel:
Catherine Day