2020. II. 25.
Az Országgyűlés 3/2020. (II. 25.) OGY határozat
a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezésről*
- Az Országgyűlés üdvözli a Székely Nemzeti Tanács által elindított „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amelynek lényege, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
- Az Országgyűlés felhívja az anyaországi és a külhoni nemzetrészekben élő magyarokat, hogy a polgári kezdeményezést aláírásukkal minél nagyobb számban támogassák a nemzetiregiok.eu internetes oldalon keresztül.
- Az Országgyűlés meggyőződése, hogy ezen régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy lehet megelőzni, hogy biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más európai uniós alaphoz, forráshoz és programhoz, előmozdítva sajátosságaik fenntartását és regionális identitásuk megőrzését.
- Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Dr. Lukács László György s. k., Dr. Tiba István s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
2014. VIII. 15.
Feladó: Oana Maria Brâncoveanu – Közkapcsolatok és Kommunikációs igazgatóság
Címzett: Izsák Balázs úr, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Elnök úr,
a 16/20.06.2014 számmal iktatott levelével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy fenntartjuk a májusi levelünkben kifejtett álláspontunkat.
Azon kérésével kapcsolatban, hogy a Miniszterelnök úr vonja vissza Romániának a T-529/13 számú ügyben benyújtott beavatkozási kérelmét tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió Bíróságához ez ügyben benyújtott beavatkozási kérelem pusztán procedurális jellegű, célja pedig az, hogy elejét vegye az Európai Unió hatáskörének a joggyakorlat révén való kiterjesztését olyan területekre, amelyek a tagországok nemzeti szuverenitása alá tartoznak, mint például a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a védelme. Úgy értékeljük, hogy ezen a területen az Európai Unió nem rendelkezik az alapszerződések által biztosított jogkörökkel, amint ezt az EU bíróságához 2014 június 25-én eljuttatott írott álláspontunkban meg is indokoltuk.
Nagyra értékeljük az európai polgári kezdeményezés intézményét, ami definíció szerint egy olyan eszköz, ami hozzájárulhat a az Európai Unión belüli demokrácia megerősödéséhez, és bátorítjuk ezen eszköznek az Unió polgárai általi használatát. Ellenben nem fogadhatjuk el azt, hogy ezt az eszközt arra használják fel, hogy az Európai Uniónak az alapszerződésekben rögzített jogait kiterjesszék.
Tisztelettel,
Oana Maria Brâncoveanu, igazgató
2014. VIII. 15.
Izsák Balázs válasza Victor Pontának
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Folyó év április 14-én kéréssel fordultam Önhöz, amelyben a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezés képviselőjeként kértem Románia beavatkozási kérelmének visszavonását az Európai Unió Bírósága előtti T-529/13 számú ügyben. Az Önök 2014. augusztus 1-én kelt levelükkel a kérésünket elutasították, azt állítva, hogy a beavatkozás célja „megelőzni az EU hatáskörének bírósági úton történő kibővítését, olyan területekre, amelyek a tagállamok szuverenitása alá tartoznak, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme.”
Ezzel kapcsolatban leszögezzük:
- Az említett kezdeményezés az Unió kohéziós politikájára vonatkozik, és nem a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaira. Ebből a szempontból Románia beavatkozása az említett kezdeményezés hibás értelmezéséből indul ki, következésképp a beavatkozási kérelem indoklása irreleváns.
- Lehetetlen az EU „hatáskörének bírósági úton történő kibővítése.” Az EU hatáskörének bővítése csakis az Európai Unióról szóló szerződések módosításával történhet, amely meghaladja egy polgári kezdeményezés, de egy bírósági eljárás kereteit is, mivel az Európai Unió Bírósága nem módosíthatja az Európai Unióról szóló szerződéseket. Következésképp Románia beavatkozási kérelme fölösleges.
- Áprilisi levelünkben rámutattunk arra, hogy a kezdeményezés célja az Unió kohéziós politikájának és működésének javítása, jótékony kihatással van Európa kulturális sokszínűségének megőrzésére. A szóban forgó polgári kezdeményezés sikere minden tagállam, tehát Románia érdeke is. Ebből a szempontból ésszerű és hasznos lett volna, ha a román állam nem az alperes Bizottság, hanem a felperesek mellett avatkozik be. Az ezzel ellentétes megközelítés olyan rejtett szándékként értelmezhető, amely a romániai magyar közösség, de elsősorban Székelyföld többségi székely lakosságának az erőszakos asszimilációját célozza.
- Annak érdekében, hogy az RMDSZ-t a kormányon belül megtartsa, Ön Miniszterelnök úr nemrégiben tett egy ígéretet arra vonatkozólag, hogy Románia nem tesz le indoklást egy másik ügyben, amelynek tárgya szintén egy polgári kezdeményezés, amely viszont valóban a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozik. Ezt a lépést viszont a mi ügyünkben megtették már. Egy ilyen fokú következetlenség az Európai Bíróság előtt megkérdőjelezi a beavatkozó szavahihetőségét.
Tisztelettel:
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely 2014.08.14.
2014. IV. 25.
Az Európai Unió Törvényszéke Elnöke és Tagjai részére
Hivatal
LUXEMBOURG
L-2925
Tisztelt Európai Unió Törvényszéke!
Alulírott Kovászna megye, mint Románia közjoga szerinti jogi személy (székhely: 520008 Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 4., Kovászna megye, Románia; képviseli Tamás Sándor elnök; a továbbiakban "Felperesi Beavatkozó" Römer Ambrus Izabella Ágnes, Braşov, str. 15 Noiembrie nr. 92 sc.C ap. 15, jud. Braşov, Románia mint meghatalmazott ügyvéd útján az Európai Unió Bírósága Alapokmányának 40. cikke és a Törvényszék Eljárási Szabályzatának 115. cikke alapján BEAVATKOZÁSI KÉRELMET terjeszt elő az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatának 24. számában, 2014. január 25-én közzétett T-529/13. számú (Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila v. Európai Bizottság) ügyben, a felperesek támogatása céljából.
A teljes dokumentum megtekintéséhez kattintson ide.
2014. IV. 24.
Székelyföldért szállnak perbe
Kovászna Megye Tanácsa döntött: perbe szállnak annak érdekében, hogy az Európai Unió fogadjon el olyan szabályozást, amely szavatolja az olyan különleges társadalmi háttérrel rendelkező régiók jogait, amilyent Székelyföld is jelent.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az április 24-i soros ülésen leszögezte: "Számos fórumon jeleztük már, hogy a fejlesztési régiók határait ésszerűtlenül, kontraproduktív módon húzták meg Romániában. A környező gazdagabb megyék visszafogják Székelyföld fejlődési potenciálját. Nyilvánvaló, hogy Kovászna megyébe kevesebb fejlesztésre szánt támogatás érkezik, azért mert Brassó, Fehér és Szeben megyék, amelyeknek eleve nagyobb a GDP-je, elszívják előlünk a lehetőségeket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a parlamenthez iktatott be törvénytervezetet az ország regionális átszervezéséről. Tavaly három megyei tanács is kezdeményezett referendumot ez ügyben, azonban a prefektusok ezt megtámadták, az igazságszolgáltatás pedig elkaszálta a tervezeteket." Az önkormányzati vezető úgy véli, a fejlesztési régiók jelenlegi kialakítása ütközik az európai irányelvekkel, hiszen ahelyett, hogy az egyes megyék között csökkentené a GDP eltérést, az elmúlt évek tapasztalata szerint tovább növelte azt.
A megyei tanács elnöke Székelyföld érdekeit szem előtt tartva rámutatott: "Újabb lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy hallassuk a hangunkat. Nekünk a székelység, Székelyföld magyar és román lakóinak érdekét kell szem előtt tartanunk, hiszen elfogadhatatlan, hogy amíg más, gazdasági értelemben fejlettebb megyék fejlődnek, mi lemaradunk"
2013-ban több természetes személy a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címen kezdeményesét nyújtott be több nemzeti kisebbség képviselőjeként az Európai Bizottsághoz, amelynek célja, hogy a nemzeti, nyelvi régiók sajátos védelemmel rendelkezzenek az Európai Unióban. Az iniciatíva számos országból talált támogatókra. A kezdeményező a bizottságnak tagjai közt szerepel: Izsák Balázs Románia, Székelyföld, Dabis Attila, Magyarország, Boldoghy Olivér, Szlovákia, Felvidék, Dudda Roland, Ausztria, Gillet Pierre, Belgium, Jeursen Franciscus, Albert Bernardus, Hollandia, Martiarena Miren, Spanyolország, Baszkföld, Őry Péter, Szlovákia, Felvidék, Publik Antal, Svédország, Schmalcz Andreas Németország, Xucla Jordi Spanyolország, Katalónia. A kezdeményező bizottságban az RMDSZ részéről Korodi Attila parlamenti képviselő volt jelen és segítette szakmailag a munkát.
Az európai testület a későbbiekben elutasította a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy erről a kérdésről az Európai Bizottság nem dönthet, mert nem tartozik a hatáskörébe. A döntés ellen fellebbezett a Székely Nemzeti Tanács.
A mai szavazás értelmében Tamás Sándor képviseli majd ebben a perben Kovászna megye álláspontját, azaz, mint Románia közjoga szerinti jogi személy beavatkozási kérelmet terjeszt elő Izsák Balázs és Dabis Attila versus az Európai Bizottság ügyben, ezáltal támogatva a felpereseket.
Kovászna Megye Tanácsa
2014. I. 30.
Az Európai Bizottság ellenkérelme
A Törvényszék eljárási szabályzata 46. cikkének (1) bekezdése alapján az az EURÓPAI BIZOTTSÁG (képviselik: Hannes KRAEMER, Audrone. STEIBLYTE. és TALABÉR-RITZ Klára, a Jogi Szolgálat tagjai, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Merete CLAUSEN, az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának tagja, Bâtiment BECH, L–2721 Luxembourg; a Bizottság hozzájárul valamennyi eljárási iratnak az e-Curia alkalmazáson keresztül ELLENKÉRELMET terjeszti elő a T-529/13. sz., IZSÁK Balázs-Árpád és DABIS Attila kontra Európai Bizottság ügyben, amely a "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" című polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelem elutasításáról szóló, 2013. július 25-én kelt bizottsági határozat (C(2013) 4975 végleges) megsemmisítésére irányul.
A teljes dokumentum megtekintéséhez kattintson ide.
2014. I. 29.
A nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés ügye az Európai Bíróságon
Minekutána az Európai Bizottság elutasította a "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" címet viselő polgári kezdeményezés bejegyzését, az azt benyújtó polgári bizottság úgy döntött, hogy az Európai Bírósághoz fordul. A polgári bizottság nevében Izsák Balázs és Dabis Attila (a bizottság képviselője és helyettese) szeptember 27-én nyújtotta be az alábbi keresetet: KERESETLEVÉL.
A teljes dokumentum megtekintéséhez kattintson ide.
2013. IX. 26.
A bejegyzést elutasító határozat elleni kereset postázva
A nemzeti régiókra és a regionális kultúrák védelmére vonatkozó európai polgári kezdeményezés benyújtó polgári bizottság képviselõi - Izsák Balázs vés Dabis Attila - postázták az Európai Bíróság címére azt a keresetet, amiben azt kérik, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottságnak a kezdeményezés bejegyzésének az elutasítására vonatkozó határozatát és kötelezze a Bizottságot, hogy a kezdeményezést jegyezze be. 2012 január elseje óta 29 javasolt polgári kezdeményezés volt, ebbõl tizenkettõt nem regisztrált a Bizottság. Ez a mostani kereset mindazonáltal még csak a második esete annak, hogy valamely kezdeményezõ az Európai Bírósághoz fordult jogorvoslatért.
A kereset indoklásában a felperesek az Uniós Szerzõdések több cikkelyére hivatkozva kifejtik, hogy a benyújtott kezdeményezés teljes mértékben megfelel a vonatkozó Rendelet elõírásainak, bizottság félreértette a kezdeményezés célját és tévesen értelmezi a szerzõdések egyes cikkelyeit.
A kereset benyújtói bíznak abban, hogy a Bíróság helyt ad annak, s ha késve is, de az Európai Bizottság be fogja jegyezni a kezdeményezést.
A per fejleményeirõl folyamatosan tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
2013. VIII. 16.
Az elutasítás semmit nem változtat a céljainkon!
- Nyílt levél a Kárpát-medence önkormányzataihoz -
Az elmúlt idõszakban számos erdélyi és magyarországi önkormányzatot kerestünk fel személyesen, ez év június kilencedikén pedig nyílt levélben kértük Magyarország önkormányzatainak erkölcsi, politikai támogatását ahhoz az európai mozgalomhoz, amelynek célja a nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók – köztük Székelyföld – védelme. E mozgalom keretén belül szeretnénk megteremteni eme régiók védelmének uniós jogi alapjait, szeretnénk a közösségi jog számára láthatóvá tenni Székelyföldet, Katalóniát, Baszkföldet, Bretagne-t, Korzikát, Frízföldet, Flandriát, Skóciát, hiszen ezek egyike sem látható Brüsszelből. Ám a polgári kezdeményezésünk bejegyzését az Európai Bizottság elutasította egy olyan indoklással, amiből az derül ki, alaposan félreértették a kezdeményezés lényegét.
Ez az elutasítás azonban semmit nem változtat a feladatunk „peremfeltételein”. Sem a helyzetünk, sem a céljaink nem változtak meg. A polgári kezdeményezés ügyében az Európai Unió bíróságához fordulunk, kérve, hogy helyezze hatályon kívül a régiók egyenlőségére és a regionális kultúrák fenntarthatóságára vonatkozó kezdeményezés bejegyzését elutasító határozatot, és kötelezze a Bizottságot a kezdeményezés bejegyzésére.
Teljesen függetlenül azonban a jogorvoslati eljárás kimenetelétől, a fent leírt európai mozgalom erősítésén fogunk munkálkodni. Szeretnénk minél több európai önkormányzatot megnyerni a gondolatnak, hogy minden falunak, minden városnak, minden régiónak joga van ahhoz, hogy történelmileg kialakult arculatát, hagyományait megőrizze, és a modernizáció eszközei, de legfőképpen az uniós politikák semmiképpen sem fordíthatók ezek megváltoztatására.
Ezért azt kérem a Kárpát-medence önkormányzataitól, járuljanak hozzá, hogy partnerekként tüntethessük fel õket mozgalmunk honlapján, segítsék testvér-települési kapcsolataik révén a mozgalom megerősítését, más európai önkormányzatok bevonását, s nem utolsó sorban: lehetőségeik szerint járuljanak majd hozzá az aláírások összegyűjtéséhez, amennyiben a jogorvoslati eljárás sikerrel járna.
Marosvásárhely 2013. augusztus 16.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
2013. VII. 28.
A nemzeti hovatartozás, a nyelv és a kultúra a gazdasági, társadalmi, területi kohézió meghatározó tényezői!
Az Európai Bizottság 2013. július 26.-án kelt levelében tájékoztatta a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés szervezőit, hogy a bejegyzést elutasította.
A polgári bizottság tizenkét tagja, valamint a velük együttműködő szakértők meg fogják vizsgálni az elutasítás indokait, és ennek függvényében döntenek a további lépésekről. Fenntartjuk mind az Európai Unió Bírósága előtti jogorvoslat lehetőségét, mind pedig a kezdeményezés olyan módosításának alternatíváját, amely nem érinti annak alapvető célját.
Annyi elmondható azonban már most, hogy a Bizottság kisebbségvédelmi kezdeményezésként kezelte a javaslatunkat, holott az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére vonatkozik még akkor is, ha esetleges sikerének lenne kisebbségvédelmi hozadéka is. Ennek megfelelően nem állja meg a helyét az a megállapítás, hogy javaslatunk nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság jogalkotói hatáskörén.
Ragaszkodnunk kell a jövőben is a javaslatunkban megfogalmazott igényhez: az Uniónak kiemelt figyelemmel kell kezelnie azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságok jellemeznek azáltal, hogy területükön jelentős arányban vagy éppen többségben él egy őshonos európai kisebbség, amely szülőföldjén saját, történelmi gyökerű kultúrát teremtett. Semmiképpen nem fordítható az Unió kohéziós politikája nemzeti, nyelvi, kulturális jellegzetességeik felszámolására, vagy gyengítésére, semmiképpen nem tehetők az Unió gazdasági eszközei és céljai kisebbségellenes politikák akár közvetett eszközeivé!
Mi több, most amikor egyre több jel figyelmeztet az uniós intézmények demokráciadeficitjére, és amikor a közelgő, 2014-es uniós választások kapcsán ennek csökkentésére javaslatok is megfogalmazódnak, ahhoz is ragaszkodunk, hogy kezdeményezésünk ne válhasson az Európai Unióról szóló szerződések szűkítő értelmezésének áldozatává.
Személyes meggyőződésem továbbra is, hogy a nyelv és a kultúra a társadalmi, gazdasági, területi kohézió egyik meghatározó tényezője, és az Unió kohéziós politikája ezt figyelmen kívül nem hagyhatja, még kevésbé sértheti ő maga Európa kulturális sokszínűségét.
Egy nagyon összetett kérdésben kértük fel jogalkotásra az Európai Bizottságot. Olyan kérdésben, amelyre jó megoldást találni csakis a közösségi jog és az európai valóság átfogó és árnyalt ismeretében lehet. A régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés megfelel ennek a kritériumnak, és bízom abban, sikerül rábírni az Európai Bizottságot, hogy az általunk vázolt szempontokat figyelembe véve teremtse meg kohéziós politikájának jogi kereteit mindazon régiókban, amelyek nyelvi, kulturális szigetekként jelennek meg Európa térképén, mert a bennük rejlő gazdasági potenciált csak így lehet kiaknázni.
Marosvásárhely 2013. július 28.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
2013. VII. 25.
Izsák Balázs és Dabis Attila részére
Tárgy: A javasolt polgári kezdeményezés bejegyzésére vonatkozó kérésük
A javasolt polgári kezdeményezés címe: "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért"
Bejegyzés kérelmezésének dátuma: 2013.VI.18. Európai Bizottság
Fõtitkárság
Brüsszel, 2013.VII.25.
C(2013) 4975 végleges
Tisztelt szervezők!
Hivatkozom a 2013. június 18.-án benyújtott, a "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéjért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" című, javasolt polgári kezdeményezés bejegyzésére vonatkozó kérésükre.
Ahogy azt az Európai Parlament és Tanács 2011. február 16.-án kiadott, a polgári kezdeményezésről szóló rendeletének 4 (2). cikke is kimondja, a Bizottság a szükséges információk átvétele után, két hónapon belül bejegyzi a javasolt polgári kezdeményezést, ha a következő feltételek teljesülnek:
- megalakult a polgári bizottság és a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölték a kapcsolattartó személyeket;
- a javasolt polgári kezdeményezés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be;
- a javasolt polgári kezdeményezés nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű; és
- a javasolt polgári kezdeményezés nem nyilvánvalóan ellentétes az Uniónak az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeivel.
A Bizottság megvizsgálta a javasolt polgári kezdeményezést, azt megállapítandó, hogy megfelel-e a fent említett rendeletbe foglalt feltételeknek.
Sajnálattal közöljük önökkel, hogy a vizsgálat alapján a Bizottság elutasítja a javasolt kezdeményezés bejegyzését, azért, mert nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.
A Szerzõdések önök által jogalapként megjelölt elõírásainak, illetve minden más lehetséges jogalapoknak a megvizsgálása vezetett erre a konklúzióra.
A javasolt kezdeményezés fő célja, hogy biztosítsa a régiók egyenlőségét és a regionális kultúrák fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva azokra a régiókra, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális vallási vagy nyelvi jellegzetességek különböztetnek meg a környező régióktól. A javaslat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2 és 3 valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153, 167, 170, 174, 176, 177 és 178. cikkeit nevezi meg a kezdeményezés lehetséges jogi alapjaiként.
Ennek a célnak az elérése érdekében, ahogy az a bejegyzési kérelemben és a háttérdokumentumban le van írva, önök azt javasolják, hogy a kért jogszabály, három pontos előírást tartalmazzon, nevezetesen:
- annak biztosítását, hogy a tagállamok teljes mértékben teljesítsék a nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi kötelezettség-vállalásaikat,
- a nemzeti régiók fogalmának meghatározását, mint olyan régiók, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális vallási vagy nyelvi jellegzetességek különböztetnek meg a környező régióktól,
- a nemzeti régiók névszerinti azonosítását, figyelembe véve a "nemzeti régió" fogalom meghatározásának fent felsorolt kritériumait, illetve az érintett közösségek akaratát.
Ami az első pontot illeti, sem az Európai Unióról szóló szerződés, sem az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem kínál jogi alapot egy olyan jogszabály elfogadására, amely biztosítaná, hogy a tagállamok a nemzeti kisebbségekre vonatkozó vállalt kötelezettségeiket betartsák.
Az önök kérése szerint a második és harmadik pontokra azért van szükség, hogy az érintett régiók kiemelt figyelmet kapjanak az EU kohéziós politikájának keretében. Azonban minden, a kohéziós politika keretében elfogadott intézkedés, amelynek jogalapja az EUMSZ 177. és 178. cikke, arra korlátozódik, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót erősítse, ahogyan azt a 174. cikk említi. A nemzeti kisebbségek helyzetének javítása nem érthető úgy, mintha az segítene csökkenteni a "régiók közti fejlődési egyenlőtlenségeket", és egyes régiók elmaradottságát, ahogy azt az EUMSZ 174 (2). cikke meghatározza. Ebben a tekintetben kimerítő az EUMSZ 174 (3). cikke által meghatározott "hátrányok" felsorolása, melyek alapján egy régiót kötelező módon "kiemelt figyelemmel" kell kezelni. Ennél fogva, az EUMSZ 174, 176, 177, és 178-as cikkei nem szolgálhatnak a javasolt jogszabály jogi alapjául.
Függetlenül a működési területüktől (tehát ebbe a kohéziós politika területe is beleértendő), az Unió intézményei kötelesek tiszteletben tartani a "kulturális és nyelvi sokszínűséget" (EUSZ 3 (3). cikk) és tartózkodni a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésétől. (Charta 21 (2). cikke). Viszont ezen előírások az intézmények semmilyen cselekvésének nem szolgáltatnak jogi alapot.
Ugyanakkor az EUSZ 2. cikke nem lehet egy törvénykezdeményezés jogi alapja. A 153, 167, és 170. cikkek sem lehetnek a javasolt jogszabály jogi alapjai, mivel ez nem járulna hozzá az azokban rögzített politikák célkitűzéseinek a megvalósulásához.
Következtetésképpen, a Bizottság úgy véli, hogy a szerződésekben semmilyen jogi alapja nincsen egy, az önök által elképzelt tartalommal rendelkező jogi aktusnak.
Ezen okokból az önök által javasolt polgári kezdeményezés nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.
Amennyiben ezen döntés ellen fellebbezni szeretnének, felhívjuk figyelmüket a következő jogorvoslati lehetőségekre:
- a Bíróság elé vihetik az ügyet, figyelembe véve az EUMSZ 263. cikkében megjelölt feltételeket, vagy
- amennyiben a javaslatuk téves kezelése miatt szeretnének panaszt tenni, írjanak az európai Ombudsmannak, figyelembe véve az EUMSZ 228. cikkében megjelölt feltételeket.
Tájékoztatom, hogy ezen levelet közzétesszük a Bizottságnak a polgári kezdeményezésekre vonatkozó információkat tartalmazó honlapján, annak érdekében, hogy a fenti döntésről mindenkit átlátható módon tájékoztassunk.
Tisztelettel:
Catherine Day
2013. VI. 18.
Ma reggel megtörtént a kezdeményezés regisztrálása az Európai Bizottság honlapján található online felületen keresztül.
A Bizottság a polgári bizottság képviselőjének - Izsák Balázsnak - levélben visszaigazolta a regisztrációi megtörténtét és jelezte, hogy megvizsgálják a kezdeményezést és legkésőbb augusztus 18-án hivatalosan közölni fogják, hogy bejegyzik-e azt.